Kérdésed van? info@kozmaalexandra.hu

Home » A gondolatok ereje » Szeretni, ami van, avagy a barátságos univerzum

Szeretni, ami van, avagy a barátságos univerzum

nem látok hibát online kurzus

Ágival, a kineziológusommal töltöttem az elmúlt 2 hétvégét , a Születési életenergiák és életfeladat-rendszer tanfolyamán vettem részt. Olyan időtlen 4 nap volt ez! Ahogy feldolgoztuk az anyagot, annyi mindent megértettem, ami így most már, hogy tudatossá vált, elindulhat a szívembe és beépíthetem az életembe is. Sok minden, mely eddig csak szavak és olvasott bölcsességek voltak, most eljutott a szívembe. Hatalmas élmény és tapasztalat volt. Sokkal tisztábban látom már a kihívásaim, a feladataim, csak még le kell tisztulnia bennem, hogy mindez milyen formában megvalósítható az anyagi világban.

Néhány felismerés, mely most nagyon szépen keretezi a tanfolyamon tanultakat:

1. „Te önmagad vagy az életed szerelme. Ha senki nincs ott, ki marad?” És ezt is továbbfűzöm: nincs szerető és szeretett, csak maga a Szeretet. Így igazán értelmet nyer számomra, mit jelent nem függni mások visszajelzéseitől, ami számomra még mindig kihívás és az egyik életfeladatom. Hinni abban, hogy ami a szívemből jön, amire késztetést érzek, arra szükség van a világban, hogy örömet okoz majd és segít másoknak és persze nekem is, hiszen valami újat hozok létre.

2. „Nincs olyan dolog, ami nem érted történik: a felébredésedért, a szabadságodért…” Ez volt számomra a tanfolyam egyik legfontosabb üzenete, mely végre igazán megérkezett a szívembe. Olvastam erről már egészen sokat, hogy az az igen egyszerű attitűd, hogy szerintem az univerzum egy barátságos vagy ellenséges valami-e, az mindent meghatároz az én és a környezetemben élők életében is. Amikor azt hittem, hogy az univerzum egy ellenséges hely, akkor tudatalatt állandóan félelemben éltem, a hibáktól félve, örökös irányítási kényszert érezve, félve a döntésektől, hátha kudarcot hoznak. Most pedig, hogy kezdem másképp látni a világot, és hiszek benne, hogy minden esemény egy jelenség, ami által az élet tanít és az utamra terel, végre kiengedhetem a kezemből az irányítást. Így megengedem magamnak, hogy a megérzéseimre hallgassak, elfogadom a jelenben azt is, ha bizonytalan vagyok vagy negatív érzések vannak bennem, mert úgyis átvonulnak majd felettem. Tudom, hogy nem ronthatok el véglegesen semmit, hogy mindig van választásom.

3. „Én vagyok mindaz, amit valaha más emberekre mondtam. Ők végig én magam voltam.” Belém van kódolva önmagam másokkal való összehasonlítgatása, mellyel régóta sok fájdalmat okoztam magamnak. A kritizálás, panaszkodás, elképzelt történetek minden idősíkban, melyek csak az én kivetítéseim voltak, nem a valóság, mind csak önkínzás. Miért tegyem ezt továbbra is magammal? Végre szabadulóban vagyok a kritizálási, véleményformálási kényszertől. Néha még rajtakapom magam, de már le tudom állítani, mielőtt az elmém rápörögne, hogy megerősítse magát.

Felfedeztem magamban a videó megnézése közben egy felismerést, és kirobbant belőlem a sírás, hogy megértettem, mi történt 9 éve:
Állítás: Haragszom a szüleimre, mert helyettem választottak, amikor érettségi után főiskolát kellett választanom.
Igaz ez?: Igen.
Teljesen biztos, hogy igaz?: Nem.
Fordítsd meg: Haragszom magamra, mert én nem tudtam választani és így kiállni magamért, mert már akkor is annyi minden érdekelt (orvosi, magyar bölcsész, táncművészeti, pszichológia), és nem tudtam dönteni, ahogy a jelenben is pontosan ez a helyzet, mert félek a hibáktól, hogy elrontok valamit, és aztán nincsen visszaút.
Pozitív: Valójában pedig a szüleim csak segítettek nekem, mert én nem voltam biztos benne, mit akarok, és a legjobb tudásuk és saját tapasztalataik szerint javasolták a közgázt.
Jó dolog, hogy sok minden érdekel és úgy érzem sok lehetőségem van.

Ez egy oldás volt.

 

One Response so far.

  1. Wágner Ervinné szerint:

    Meg szeretném tudni , hogy mi vár rám 2015 ben ! Lakás szerelem pénz karier. Születtem 1979 02 24

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.